Nati tanácsadó szakpszichológus krízis specializációval, szociálpolitikus és szociális munkás, traumafókuszú és természetalapú terápiákkal már több mint 15 éve foglalkozik. A kalandterápiát Magyarországon meghonosító első non-profit, Kétté Alapítvány elnöke, szakmai vezetője. Masszív nemzetközi - a tengerentúlon, Ausztráliában és Európában -, munka és tanulmányi tapasztalattal rendelkezik, a Kaland- és Természetalapú Terápiák Nemzetközi Szövetségének IAANT képzési és szupervíziós, valamint nemzeti képviselői munkacsoportjainak társ-vezetője, valamint itthon és Ukrajnában az első természet-alapú/kalandterpiás képzések elindítója. Pszichológia PhD tanulmányai a gyermekvédelem klinikai aspektusát és kalandterápiás támogatását is érintik, jelenleg az ELTE-PPK-EKTI szakképzésének oktatója.
Nati integratív megközelítésben dolgozik, különböző módszereket ötvözve, mint például a rendszerszemléletű család- és párterápia, a sématerápia, a humanisztikus megközelítések, a klinikai természet-terápia és kalandterápia, a kognitív viselkedésterápia, stb. Magyar-ukrán származású, és az elmúlt 4 évben, amikor csak teheti, Ukrajnába utazik önkéntes segítői vagy szakértői/oktatói munkára.
Az élethosszig tartó tanulásban hisz és azt gyakorolja, a magas hegyekben és a sűrű erdőkben érzi magát otthonosan; szenvedélyesen szereti a málnát; szeret puszta kézzel bíbelődni a kerti földben; és nagy becsben tartja a hosszú beszélgetéseket a már önálló életet élő felnőtt gyermekeivel.
A workshop bemutatja a fejlődési traumával küzdő gyermekek számára fejlesztett modell adaptációs lehetőségeit. A CTIAT a komplex traumát (CT) és az élményterápiát (AT) integrálja, és egy korszerű elméleti és gyakorlati keretrendszert kínál. A CTIAT háromfázisú struktúrája a biztonság megteremtésére, új pozitív élmények feldolgozására, majd az integrációra épül a program alatt és azt követően (Safety → Processing → Integration). A modell hangsúlyozza az “ökológiai dinamika” mint a gyógyulás lehetséges mechanizmusát, amely az ember–környezet–tevékenység holisztikus kölcsönhatását írja le. A „4×4=4" keretrendszere négy környezetet (természet, kalandtevékenységek, szociális csoport, egyén pszichoszociális fejlődése) kapcsol össze négy fázison keresztül négy terápiás célra (kötődés, sémák, stresszkezelés, készségek fejlesztése), amelyek a gyakorlat etikai és terápiás iránytűjét adják. Külön hangsúly esik a kényszerítés elkerülésére, a környezeti lehetőségek (afforbanciák) kihasználására és az egyenlő hatalmi viszonyok fenntartására, mivel ezek újra-traumatizációhoz vezethetnek. A workshop bemutat intézménybarát gyakorlatokat, köztük a „Biztonságos bázis térkép” és a „Skill deficit térkép + 3 hónapos terv” módszereket, amelyek könnyen adaptálhatók iskolai, családgondozási, gyermekvédelmi kontextusokban. A cél, hogy résztvevők kézzelfogható, kockázatkezelő és etikai keretek közé ágyazott eszközöket is kapjanak a modell gyakorlati alkalmazásához.
